Gonzalo Córdoba – Mid century „Turiguanó” mahagóni kanapé DUJO, Havanna, Kuba, 1959–1960

Ez az ikonikus és rendkívül ritka „Turiguanó” kanapé a kubai modernizmus egyik meghatározó darabja.
A bútort Gonzalo Córdoba, a DUJO vezető tervezője alkotta 1959–1960 körül, kifejezetten Fidel Castro havannai Forradalom Palotája számára.

A tömör kubai mahagóniból készült kanapé a forradalom előtti luxusbútor-tervezés és az új szocialista állam esztétikája közötti átmenetet testesíti meg.
A Turiguanó sorozat egyszerre hordozza a karibi világ organikus szellemiségét és a funkcionális modernizmus fegyelmezett geometrikus rendjét.
Córdoba munkássága a kézművesség, a nemzeti identitás és az ideológia metszéspontjában helyezkedik el – így ez a darab nem csupán egy design-tárgy, hanem a kubai kulturális történelem dokumentuma.

A modellt bemutatták a Cranbrook Art Museum (USA) 2024-es kiállításán,
„A Modernist Regime: Cuban Mid-Century Design” címmel,
ahol kizárólag a Turiguanó fotel szerepelt.
Kanapé-változat nem volt kiállítva, ami ezt a konfigurációt jelentősen ritkábbá teszi.

A bemutatott példányt hiteles módon restaurálták, az eredetivel megegyező, vöröses tónusú cowhide (tehénbőr) kárpitozással, megőrizve a bútor anyagi őszinteségét és történeti integritását.
Provenienciával, múzeumi szintű restaurálással rendelkezik, és a kubai modernizmus, valamint Fidel Castro korszakának design-diplomáciáját megtestesítő, egyedülálló fennmaradt műtárgynak tekinthető.

Méretek: 220 × 75 × 80 cm
Ár: kérésre

Gonzalo Córdoba (1928–1988)

Gonzalo Córdoba a kubai modernizmus egyik vezető alakja volt.
A DUJO, majd később az EMPROVA vezető tervezőjeként hidat képezett a forradalom előtti luxusbútorgyártás és a forradalom utáni állami design között.

Következetesen helyi anyagokat használt – köztük a ma már védett és tiltott kubai mahagónit, fonott nádat, természetes bőrt és organikus rostokat.
Bútorai egyszerre tükrözték a nemzeti identitást és a modernista kifinomultságot.

Stílusa a trópusi funkcionalizmushoz és az úgynevezett „safari” esztétikához kapcsolódik, szoros rokonságban a brazil modernizmus olyan tervezőivel, mint Sergio Rodrigues és Jorge Zalszupin.
Córdoba célja az volt, hogy a modern formanyelvet a helyi kézművességgel és anyaghasználattal egyesítse – ezzel létrehozva egy sajátosan kubai modern stílust, amely ma is ritka és erőteljes kifejezése a design, a kultúra és az ideológia kapcsolatának.